A Nyugat-római Birodalom kora (Kr. u. 27–476) gazdag történelmi, kulturális és társadalmi szempontokból. Az emberek életmódja ebben az időszakban is kiemelkedő volt, különös tekintettel a táplálkozásra. Bár az ókori rómaiak táplálkozási szokásai jelentősen különbözött a mai normáktól, mégis sok hasonlóságot fedezhetünk fel a testsúly kontrollálásának terén.
A Rómaiak étrendje
Az ókori rómaiak étrendje nagyrészt a rendelkezésre álló helyi alapanyagokon alapult. A mezőgazdaság fejlettsége lehetővé tette, hogy bőségesen fogyasszanak gabonát, zöldségeket, gyümölcsöket, valamint húsokat és halakat. A fő étkezés általában a „cena” volt, amely este zajlott. A társadalmi osztályok közötti különbségek megmutatkoztak az étkezési szokásokban is. A gazdagabbak pazar lakomákat rendeztek, a szegényebbek egyszerűbb ételeket fogyasztottak.
A kenyér, olívaolaj és bor hármasa volt alapvető a rómaiak étrendjében. A kenyér a legfontosabb táplálék volt, míg az olívaolajat és bort széles körben használták, nemcsak ételekhez, hanem vallási célokra is. A római konyha különleges ízesítőszerét, a garumot, egy erjesztett halszószt szinte minden ételhez használták, ami szintén hozzájárult a változatos ízvilághoz.
A testmozgás szerepe
Az ókori rómaiak fontosnak tartották a testmozgást, különösen a férfiak körében. A katonai szolgálat, amely kötelező volt a polgárok számára, komoly fizikai felkészültséget igényelt. A katonai kiképzés magában foglalta a futást, ugrást, úszást, és a különböző harci gyakorlatokat. A gladiátoroknak különösen szigorú edzésprogramjuk volt, amely a testi erőnlét és állóképesség fejlesztését célozta.
A római fürdők nem kizárólag a tisztálkodás helyei voltak, hanem a testmozgás és társas érintkezés központjai is. Az emberek itt nemcsak fürödtek, hanem tornáztak, úszkáltak és masszázsokat is igénybe vettek. A rendszeres testmozgás fontos része volt az életmódnak, ami hozzájárult a testsúly karbantartásához és az egészséges élethez.
Testsúly és testkép
A rómaiak testképéről sokat elárulnak a fennmaradt műalkotások és írásos emlékek. Az ideális férfi test atletikus, izmos volt, míg a nők esetében a gömbölyded, nőies formák voltak a kívánatosak. A társadalmi státusz szorosan összekapcsolódott, a gazdagok gyakran büszkélkedtek jól táplált testükkel, ami a bőség és a jólét jelképe volt.
A testsúly kontrollja és az egészséges életmód nem csak esztétikai, hanem praktikus szempontokból is fontos volt. Galénosz, az orvoslás egyik korai képviselője hangsúlyozta a táplálkozás és a testmozgás egyensúlyának fontosságát. A rómaiak különféle diétákat és étrendi szabályokat követtek, hogy fenntartsák egészségüket és megfelelő testsúlyukat. Ez egészen a Nyugat Római birodalom bukásáig tartott.
Diéták és orvosi tanácsok
A római filozófusok különböző diétákat ajánlottak a testi egészség megőrzésére. Ezek a diéták az ételek mennyiségére, minőségére és a fogyasztás időpontjára is figyelmet fordítottak. Az orvosi tanácsok között szerepelt a mértékletesség, a rendszeres testmozgás és az alkoholfogyasztás korlátozása is.
Az egyik népszerű módszer a „hipokratészi diéta” volt, amelyet a görög orvostudománytól vettek át. Ez a diéta elsősorban könnyen emészthető ételeket tartalmazott, és célja a testnedvek egyensúlyának fenntartása volt. A rómaiak hittek abban, hogy az egészség megőrzése érdekében a testnedveknek (vér, nyálka, sárga epe, fekete epe) harmonikus egyensúlyban kell lenniük, és ezt a táplálkozással lehetett elérni.